A Budai Zöld felfedezése a HIDE hátizsákkal
Sokan úgy gondolják, hogy a fővárosban csak a parkok, a Duna-part, esetleg a
Normafa és a Citadella a legjobb lehetőség egy sétára a zöldben. Persze ezek is mind kiváló programok, de ha egy kicsit többre vágysz egy egyszerű kiruccanásnál, a Budai Zöld túraút meglepően izgalmas kalandokat nyújthat.
Egy hosszú nap után nincs is jobb, mint egy kis aktív pihenés – elindulni a természetbe, kikapcsolódni és elfelejteni kicsit a munkát, tanulást és a mindennapi teendőket. Sokszor hallottam már, hogy Budapesten van több túraút is, azonban még sosem szántam rá időt, hogy utánanézzek vagy felfedezzem őket. Egy kis keresgélés után, én négy túraútvonalat találtam:
Országos Kéktúra, Pilisi Piros, Pilisi Sárga, valamint a Budai Zöld.
Nekem ezek közül először a Budai Zöldre esett a választásom, mivel a többi némi utazást is megkíván, így munka után kevésbé kézenfekvő opciók. Kezdő túrázóként természetesen nem jártam be mind a 44,5 kilométerét az útvonalnak, de az első szakasza nagyon jó első próba volt, hiszen ismert terepeken vitt keresztül: kezdet a Gellért téren, fel a Gellért-hegyre, onnan
át a Tabánon, végül pedig egy kis pihenés a Városmajorban.
Egy péntek délután munka után fel is kerekedtem az öcsémmel és a hátizsákommal az első szakasz felfedezésének. Tervbe vettünk egy mini pikniket is az útvonalon, így pokrócokkal és minden jóval megpakolva a HIDE hátizsákom jött velem. Nagy mérete és strapabíró, de mégis puha anyaga révén egyértelmű választásnak tűnt. A 20 literes térfogata szépen el is
nyelt mindent, ami kellett az útra.
Már az első szakaszon kellemes meglepetésként ért, hogy az útvonal szinte végig zöldterületeken haladt, illetve az általam megszokott utakhoz képest új vonalakon vitt. A legnépszerűbb turista célpontokat elkerülve, egészen vadregényes kis ösvényeken halad a Zöld, végig változatos és gyönyörű kilátással a főváros különböző pontjaira. Szintén
kiemelkedő pozitívum a túraút követhetőségének egyszerűsége volt – sokszor nem is kellett a telefonjainkra hagyatkozni, hiszen az útvonal mentén jól látható helyeken van felfestve a túraút jele.
Miután eleget gyönyörködtünk a kilátásban a Gellért-hegyről, illetve rábökdöstünk madártávlatból a lakásaink tetejére, az első megállónk a Filozófusok kertje volt. Kipakoltuk a pokrócokat, megvacsoráztunk és megnéztük a naplementét. Ez után jött a hosszabb része az útnak, amely innen számomra teljesen új élményeket rejtett. A Tabán nyugodt, zöld parkja
kevésbé kihívó, de kellemes séta volt. Út közben a telepakolt HIDE hátizsákom nagyon jól állta a próbát – kényelmesen igazodott hozzám, illetve a pántok sem vágták a hátam. A hátoldalán lévő kis cipzáras zseb pedig praktikus és gyors hozzáférést biztosított a legfontosabb dolgokhoz séta közben anélkül, hogy le kellett volna vennem a táskát: zsebkendő, kézfertőtlenítő, naptej, és a telefonom.
Az utolsó szakasza a mini túránknak a Vérmezőn keresztül a Városmajorig vezetett. Itt a park összefüggő zöld lombjai között találtunk egy kis kerthelységet ahová beültünk levezetni a sétát. Minden perce izgalmas és érdekes volt az útnak, ezernyi érdekes részlettel és látnivalóval. Amikor azt hittem újat már nem tud nyújtani Budapest, a Zöld túravonal megmutatta, hogy nem kell messzire menni egy kis felfedezésért. Feltöltődés kipipálva.
A szöveget írta és szerkesztette: Varga Anett